Szeptember 29-én, pénteken, 18 órakor erdélyi lakomára várja a debrecenieket a Partium Ház.
A Gurzó Gábor görög és román földről származó kortárs magángyűjteményéből válogatott anyag a Partium Ház és a Debreceni Szent Háromság magyar ortodox egyházközség együttműködésének köszönhetően kerül kiállításra.
A látványkoncert egy sikeres Guinness World Records eseményt dolgoz fel. A nagyváradi művész 2022. június 13-án, Nepálban, a Mount Everest alaptáborában, +1°C és +3°C közötti hőmérsékleten, megdöntötte a „világ legmagasabb pontján történő zongorakoncert” Guinness-világrekordját, és ezzel ő lett a csúcstartó ebben a kategóriában.
Partiumi diákírók debreceni találkozójával folytatódik a Partium Ház és a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesület közös rendezvényeinek a sorozata.
„Molnár Zsolt figyelme és szeme határtalan. A külvilág képe nem csak a tükör üvegén mutatkozik meg, hanem azon túl is folytatódik, egy belső percepcióban, túl a test törékenységén, a tükör mögötti világ teljes és határtalan szabadságában.” – írja róla Kemenes Henriette, a kötet szerkesztője.
A kiállítás megnyitójára a Magyar Festészet Napján, október 18-án, szerdán 17 órakor kerül sor a Partium Házban. Köszöntőt mond: Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a telep alapítója […]
A partiumi hajdúváros jelképének számító Csonkatoronyban működő közgyűjtemény, az Arany János Emlékmúzeum két munkatársát, Czégé Réka programszervezőt és Mihálka Nándor régészt a múzeum történetéről, jelenéről, a gyűjteményről, Aranyról, Petőfiről, barátságukról faggatjuk.
A nagy sikerre való tekintettel ismét megszervezésre kerül a Retró Party a Partium Házban a Hangfogó Banddel.
Csokonai Vitéz Mihályt életének utolsó napjai, egy tragikus epizód, illetve egy jelentős költői mű megszületése köti Nagyváradhoz. A magyar költészet egyik legjelentősebb alakjára emlékezünk születésének 250. évfordulója alkalmából élete és műve felidézésével.
Az Anyanyelvápolók Szövetségének kezdeményezésére az Országgyűlés 2011-ben - a magyar nyelvet e napon államnyelvvé emelő 1844-es törvényre emlékezve - egyhangú döntéssel nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává. Azóta e napon szinte mindenütt előadásokat, tanácskozásokat, anyanyelvi versenyeket tartanak Kárpát-haza szerte. De jobbára csak nyelvművelésről, nyelvhelyességről, réteg- és tájnyelvekről stb. nyelvészkednek a nyelvészek - magáról a beszédről alig esik szó.
Varga Csaba személyes élményein keresztül az érdeklődők bepillantást nyerhetnek az extrém körülmények között történő hegymászás világába. A környezetbe, ahol a túlélés kulcsa a technikai tudás és a mentális erő. Az élménybeszámoló alatt elkalauzol minket az egyik legveszélyesebb hegyként számontartott Nanga Parbat 8126 méteren fekvő jeges szikláira, csúszós lejtőire. A 2023-as expedícióról filmes beszámolót is láthatnak az érdeklődők.
Ha az anyaországban szóba kerül Erdély, előbb utóbb legendákból, szájhagyomány útján terjedő mesébe illő történetekből, estleg Vass Albert vagy Nyírő József műveiből táplálkozó pátosz járja át a beszélgetést. Előkerülnek a sztereotípiák a Hargitáról, a fenyvesekről és a medvékről, a hagyományokat őrző, az őrtüzeket gyújtó, a székely himnuszt éneklő, csavaros eszű, kitartó erdélyi magyarokról. Megjelenik előttünk a Tündérkert. Botházi Mária, Kolozsváron élő író szerint azonban „ez a Tündérkert már nem az a Tündérkert.”
