A szűr a legmagyarabb ruhadarab, mely 2022 óta a hungarikumok sorát gazdagítja. Késői változatáról, a bihari rátétes szűrről származik a szűrrátétes technika és motívumvilág, mely ma már a hagyományos viseleti darabok mellett modern, ma is viselhető öltözékeken, valamint a kortárs lakáskultúra textíliáin egyaránt megjelenik. Ennek az újító irányzatnak egyik kiemelkedő alkotója a Magyar Kézműves Remek díjjal elismert, Nagyváradról indult Szilágyi Irén iparművész, akinek munkáiból a huszadik század eleji váradi szecesszió is visszaköszön, s amelyekből most kiállítás nyílt a Partium Házban.
Rendhagyó kiállítás megszervezésére vállalkozott a Partium Ház, amikor úgy döntött, hogy tavaszi programjainak sorában – A szűr újragondolva címmel – Szilágyi Irén iparművész modern szűrrátétes ruhadarabjaiból, lábbelijeiből mutat be egy reprezentatív válogatást.
Hogy a téma milyen sokakat érdekel, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kiállításmegnyitóra Hajdú-Bihar vármegye több településéről és a szomszédos Bihar megyéből is érkeztek vendégek, akiket elsőként Tóth Ernő, a Partium Ház vezetője köszöntött. A hangulat megalapozásáról Bíró Imre (hegedű) és Molnár Endre (tangóharmonika) gondoskodott.
Ezt követően Kolozsvári István, a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke mutatta be az alkotót és munkáit.
Szilágyi Irén szülőföldje egybeesik a műfaj szülőhelyével, hiszen a Bihar megyei Nagyszántón született 1951-ben. Nagyváradon érettségizett és végzett cipőipari szakiskolát, Kolozsvárott tanult cipőtervezést, majd Nagyváradra visszatérve grafikai tanulmányokat folytatott. 1976-tól a nagyváradi, 1988-tól 2010-ig szombathelyi cipőgyárak modelltervezőjeként dolgozott. Jelenleg Hajdúszoboszlón él. A szűrrátét-készítéssel a 80-as évek után a 2010-es években foglalkozott intenzíven, alkotásait számos kiállításon bemutatták, díjazták. A Biharból elhozott tudást, a bihari tájegység szűrrátét technikáját, annak alkalmazási lehetőségeit folyamatosan kutatta. Innovatív módon, igen változatosan alkalmazza a rátétes technikát felsőruházati darabokon, lábbeliken és kiegészítőkön egyaránt.
Kolozsvári István úgy fogalmazott: munkáiból az a törekvés köszön vissza, mint általában a kortárs népművészeti, népi iparművészeti mozgalom mindennapi tevékenységéből – hiszen közös jelszavuk a „használható hagyomány”. Ennek pontosan az a célja, hogy a hagyomány elemeiből kiindulva, annak rendszerét, üzenetét megtartva, mindenkor használható, viselhető alkotások szülessenek, amelyek kielégítik a mai igényeket, de mégis rámutatnak nemzeti és tájegységi sajátosságaink fontosságára.
Szilágyi Irén alkotásai azért is különlegesek, mert azokból visszaköszön a huszadik század eleji nagyváradi szecesszió képző- és iparművészetének páratlanul gazdag motívumkincse is.
A kiállítás, mely egy hónapon át, május 15-ig, ingyenesen látogatható, a Partium Ház és a Bihari Népművészeti Egyesület együttműködésében valósult meg. A Bihari Népművészeti Egyesület a megnyitóval közel egyidőben hirdette meg tizedik Országos szűr-, szűrrátét-, guba-, nemezkészítő és szűcshímzés pályázatát.
A kiállításmegnyitót élőben közvetítettük, a rögzített esemény itt nézhető vissza:
