Benedekffy Katalin, erdélyi származású, Prima-díjas énekművész, Egy csipetnyi Erdély – legendák, mesék, ízek világa című, nagysikerű könyvénnek bemutatójával zárta az évet a debreceni Partium Ház, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár előadótermében. A könyvbemutatót megelőzően, a művésznő Ács János, világhírű operakarmester, zongoraművész társaságában, minikoncerttel kedveskedett a közönségnek. Szénási Miklós író, újságíró volt a rendezvény házigazdája, közreműködött Újhelyi Kinga, Jászai- és Mensáros-díjas színművész. Az ünnepi hangulatú, teltházas esemény végén Erdei Mátyás érmelléki borász boraival koccintottak a résztvevők.
Stanik István, a Partium Ház vezetője, kérdéssel nyitotta meg a rendezvényt: mi bizonyíthatná ékesebben a nemzeti összetartozás élményét, a magyar kulturális értékek egyetemességét, mint az a tény, hogy a Székelyföldről, Kányádi Sándor szülőfalujából, Nagygalambfalváról induló, sikeres énekművész könyvének bemutatóján, együtt szerepel Debrecenben a Kiskunhalason született, majd a világ négy kontinensének színpadjain ünnepelt Ács János karmesterrel és zongoraművésszel, valamint Újhelyi Kinga, Jászai- és Mensáros-díjas színművésszel, aki a partiumi Szilágyság szülötte, egy olyan esten, amelynek házigazdája a tősgyökeres debreceni Szénási Miklós író, újságíró?
A kérdésre, a különleges hangulatú, magas művészi élményt nyújtó est adta meg a választ, amely Benedekffy Katalin és Ács János, a közelgő ünnepre hangolt, magas művészi színvonalú előadásával indult. Elhangzott Gounod: Faust – Margit – Ékszerária, Puccini: O mio babbino caro, Caccini: Ave Maria, Frank: Panis Angelicus.
A vastapssal jutalmazott produkciót követően a művésznő, Egy csipetnyi Erdély címmel megjelent könyve került a főszerepbe. Az erdélyi legendák, mesék, ízek világába kalauzoló, gazdag képanyaggal illusztrált kötet apropóján Szénási Miklós beszélgetett a szerzővel úgy, hogy a közönség megismerhette Benedekffy Katalin életútjának állomásait, a könyv születésének történetét, Erdély sajátos környezetét is. A beszélgetésbe bekapcsolódó Ács János megszólalásai pedig a zene világába is betekintést nyújtottak. Újhelyi Kinga egy-egy rövid, előadásnak is beillő felolvasása gazdagította, színesítette a beszélgetést.
Az est meglepetéssel zárult, Benedekffy Katalin elénekelte az Óh, én édes Jóistenem kezdetű, Ősi székely himnuszt.
A közel százfős közönség hosszan ünnepelte a művésznőt, majd türelmesen állt sorba dedikációért.
Az est koccintással zárult, szereplők és a közönség Erdei Mátyás érmelléki borász boraival kívántak egymásnak áldott karácsonyt, boldog új évet!
………………………….
Benedekffy Katalin énekművész, operaénekes, színész. Több műfajban otthonosan mozog. Népdal- és nótaénekes, operaénekes, operett-díva, ám szívéhez az áll legközelebb, ha templomokban, hangversenytermekben énekelhet szakrális műveket. Az erdélyi költőfejedelem, Kányádi Sándor unokahúga, Székelyföldön, Nagygalambfalván született, 19 éves kora óta él Budapesten. Sokoldalú tehetség, az ország számtalan teátrumában szerepelt. Végigturnézta a világot, énekelt Európától az Egyesült Államokon át egészen Kanadáig. Jelenleg a Budapesti Operettszínházban, a Kolozsvári Operában játszik. Nagyszabású, általa szerkesztett német és magyar nyelvű Lehár-gálával mutatkozott be a fertőrákosi barlangszínházban kirobbanó sikerrel a nyáron, nemrég Bécsben kapott hatalmas vastapsot ez a műsor. Rövidesen országos körútra viszik a produkciót. A 100 Tagú Cigányzenekar évadzáró idei gálakoncertjének szólóénekeseként, december 30-án a Budapest Kongresszusi Központban lép fel. A tévénézők és rádióhallgatók körében is ismert, hiszen gyakran szerepel zenés műsorokban.
Az Egy csipetnyi Erdély címmel kiadott kötet a szakemberek szerint is hiánypótló könyv, ilyen jellegű összegző, sokrétű munka talán nem is készült még ebben a formában Erdélyről. Tájegységekre bontva, Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék, Közép-Erdély vidékét bemutatva repíti az olvasót a mesék, mondák, mondókák, balladák, versek, népszokások, népi játékok, helyi különleges ételreceptek világába. Az operaénekes maga gyűjtött több anyagot ehhez a munkához, idős emberek mesélték el neki az erdélyi szőttesek titkát, a mondókák, népdalok keletkezését úgy, ahogy rájuk szállt apáról-fiúra, anyáról leányra. A könyv élményszerű tartalmi erényei mellett kiemelkedik a páratlanul gazdag képanyag. A kiadvány részeként megjelenő 70 perces CD melléklet pedig a tájegységek zenei világát mutatja be, a szerző előadásában.
Ács János, a világhírű magyar karmester 1974-től Olaszországban élt, 1979-ben debütált Genovában. Első amerikai fellépésére 1987-ben Denverben, a Colorado Operában került sor, ahol később hét éven át vezényelt. Dolgozott Róma, Firenze és Velence operatársulataival. A Giuseppe Verdi Színház és a Magyar Állami Operaház Falioni Kamarazenekarának művészeti vezetője volt. Repertoárján több mint 150 opera és zenekari mű szerepel. Kiváló szakértője az olasz operajátszás tradícióinak. Eddigi pályafutása során dirigálta Bellini és Puccini valamennyi operáját, s a legnagyobb Verdi-műveket. Korunk olyan nagy énekeseivel dolgozott együtt, mint Luciano Pavarotti, Samuel Ramey, Raina Kabaivanska, Giuseppe Giacomini. Éveken át a „Három Tenor” koncertjeinek állandó karmestere volt. Jelenleg a debreceni Csokonai Színház zenei vezetője. Idén a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki, ebből az alkalomból nyilatkozta, „Mindig és mindenhol vakmerően és örömmel hirdettem magyarságomat. Budapesten is vezényeltem Pavarottit, Domingót, Carrerast, Curát, Agnes Baltsát, Kokas Katalint, Perényi Miklóst, a Concerto Budapestet, a Nemzeti Énekkart és a csodálatos bel canto esteken Tokody Ilonát és Kertesi Ingridet a zongora mellől. Valamennyi szimfonikus koncerten, amelyet négy kontinensen vezényeltem, szerepelt a műsoromban Liszt, Bartók vagy Kodály mű. A közönség a nagy Kodály-alkotásokat kedvelte: a Páva-variációk, a Marosszéki- és Galántai táncok, a Háry Intermezzo vagy a Nyári este Chicagóban, Moszkvában, Pretoriában és San Remóban is óriási sikert aratott.”
