Több, mint százan nézték meg alig néhány óra leforgása alatt a Partium Ház legújabb online könyvbemutatójának YouTube-premierjét január 29-én. A könyves est vendége Csinta Samu, erdélyi újságíró, közíró volt, aki Erdély újranemesítői és Arisztokraták honfoglalása című riportköteteit mutatta be az érdeklődőknek. Az arisztokrata családokról, az erdélyi arisztokrácia újrakezdett történetéről írt könyveinek születéséről, a szerzővel Mikos Ákos beszélgetett. Közreműködött: Béke Csaba énekmondó. A kötetekből Új Judit olvasott fel egy részletet.
Mikos Ákos, az est házigazdája
„Tudjuk, hogy volt a huszadik században néhány olyan évtized, melyben az arisztokrácia már-már szitokszónak számított. A határon túli magyarságra sem úgy nézett az anyaország, ahogy nézhetett volna. Ez a két kötet a maga módján azért is hiánypótló, mert egy olyan, gyakorlatilag mellettünk létező világba enged belépést, amiről általában nagyon keveset tudunk – miközben a Bethlen-család, vagy a Rákócziak a magyar történelem különleges személyiségei voltak századokon át, ahogy ezt a történelemkönyvekből is pontosan tudhatjuk. Hogy élnek ma, milyen lehetőségeik, terveik, álmaik, emlékeik vannak a hajdani nagynevű famíliák leszármazottainak? Csinta Samu könyvei kastélyok, arisztokraták és a történelem mezsgyéjén kalauzolják az olvasókat” – írta nemrég a debreceni dehir.hu hírportál recenziójában a kötetekről.
Csinta Samu a Debreceni Ünnepi Könyvhéten
Csinta Samu közíró, Feleki László-díjas újságíró a technika segítségével volt jelen a beszélgetésen. Mikos Ákos arról faggatta a szerzőt, mi motiválta könyvei megírásában, hogyan fogadták a riportkötetben szereplők a könyv megjelenését, és sikerét; tervezi-e harmadik kötet megírását; illetve arról is, hogyan hatottak rá a könyv szereplői és mi az, amit a könyvek megírásából tanult?
„Rengeteget tanultam. Egy sor dologban alapvetően változtatta meg a világnézetemet. Ma már nem úgy tekintek régi tárgyakra, mint hasznavehetetlen, ócska kacatokra. Fél évvel ezelőtt hunyt el gróf Bethlen Anikó, Marosvásárhely utolsó nagyasszonya, aki gyermekbénulás következtében életét ágyhoz kötve töltötte el, ugyanakkor a fél Vásárhely tőle tanult idegen nyelveket, mozgássérülteket foglalkoztatott különböző alapítványok révén, közben az ágyból végigharcolta a keresdi kastély visszaszolgáltatásának minden epziódját. Az ő lakásában rengeteg mozsár, vasaló, kerámia, könyv volt, van. Ha abban a lakásban az ember szétnézett, már első pillanatban elveszett a tárgyak tengerében. De hallgatni őt, és minden egyes tárgy történetét, alapvetően a múlthoz való viszonyulásunkat változtatta meg.
S hogy mire ébresztett még rá? Hét éven át voltam a Krónika főszerkesztője Kolozsváron úgy, hogy közben a családom Sepsiszentgyörgyön él. Nem ingáztam minden nap, de sűrűn utaztam az Erdély-térképen le-föl. Sokszor mentem el régi, omladozó kúriák mellett. Sokszor azt mondtam, nem baj, most rohanok, de a következő alkalommal majd megnézem. És a következő alkalommal már nem volt mit megnézni…
Örök hiányérzet maradt bennem. Ha valamit szeretnék elérni ezekkel a könyvekkel, az az, hogy ne halasztgassuk ezeket a viziteket. Ne várjunk a következő alkalomra. Tegyünk meg mindent, amit lehet ezeknek az értékeknek a fenntartásáért, megmaradásáért. Azért, mert az arisztokrata családok története nem puszta családtörténet., ez maga a magyar történelem” – mondta Csinta Samu.
Az est folyamán Béke Csaba zenész, énekmondó tolmácsolásában Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekét hallhattuk Báthory Gáborról.
Azok, akik csatlakoztak a könyvbemutatóhoz, Új Judit tolmácsolásában az egyik kötetből egy részletet is meghallgathattak Teleki Gemmáról, Marosvásárhely legendás virágárusáról, az „első hippik” egyikéről.
.
Csinta Samu kötetei megvásárolhatók a Partium Házban, vagy megrendelhetők a karpatiakonyv.hu weboldalunkon.
