Kölcsey Ferenc, nemzeti himnuszunk költője, Debrecentől alig 80 kilométernyire, Sződemeteren született. A több mint 800 éves település ma a határ túloldalán, Partiumban, Bihar és Szatmár megye szomszédságában, főutaktól távol eső, mintegy 350 lelkes falu. Nem véletlen, hogy a magyar kultúra napján, a debreceni Partium Ház Kölcsey szülőhelyére, és annak mának szóló üzenetére irányította a figyelmet.
Üzenet Sződemeterről címmel szervezett ünnepi rendezvényeinknek nagyváradi művészek voltak a főszereplői. Délelőtt Tóth István fotóművész képeiből nyílt kiállítás, melyen fellépett Thurzó Sándor József brácsaművész, a délutáni előadáson Firtos Edit színművész szavalta a Himnuszt, Thurzó Zoltán zongoraművész pedig magyar zeneszerzők műveiből összeállított koncertet adott.
Szombat délelőtt, Üzenet Sződemeterről címmel, Kölcsey Ferenc, a Himnusz költőjének szülőfaluját bemutató fotókiállítás nyílt a debreceni Partium Házban. A Sződemeter mai arcát ábrázoló 20, fekete-fehér alkotást, a Partium Ház felkérésére, Tóth István nagyváradi fotóművész kimondottan erre az alkalomra készítette.
A megnyitó ünnepi hangulatát Thurzó Sándor József nemzetközi hírű nagyváradi brácsaművész előadása alapozta meg. A Partium Ház vezetője, Stanik István, megnyitó beszédében Sződemeter üzenetét fogalmazta meg, ”ami nem lehet más, mint az, hogy a történelmi Magyarország számos kiemelkedő alkotójának szülőhelye a jelenlegi országhatárokon túlra került ugyan, de életművük ma is az egységes magyar kultúrát gazdagítja. Ha Kölcseyre, Kazinczyra, Arany Jánosra, vagy Adyra gondolunk, akkor a szomszédságunkban lévő Sződemeterre, Érsemjénre, Nagyszalontára, Érmindszentre is gondolunk. Mi bizonyítaná mélyebben, hogy száz év szétdaraboltság után is egyben maradt a nemzet és az egységes magyar kultúra továbbra is erős támaszt jelent minden magyarnak nemzeti identitása megtartásában, akár a jövőre 200 éves Himnuszunk”. Majd a 70 éves születésnapját és 50 éves művészi pályafutását ünneplő Tóth Istvánt köszöntötte.
Tóth István, a Partium Ház, a két város kulturális életét összekötő kapocs szerepét méltatta, majd a sződemeteri képek elkészítése közben szerzett élményeit osztotta meg a közönséggel.
A kiállítást Puskás István, Debrecen alpolgármestere nyitotta meg, beszédében hangsúlyozta, hogy a a magyar kultúra térségben született valamennyi nagy alkotójának életpályája Debrecent is érintette. „azt a műveltséget, aminek a Himnusz köszönhető, a Református Kollégiumban szerezte Kölcsey, ahol a diákéveit töltötte. Rajta kívül azonban számos író, költő, irodalmi személyiség köthető Debrecenhez. A cívisváros olyan pontja a magyar kultúrának, ahol számos szál összefut – mondta Puskás István. Majd hozzátette, ez nemcsak a múltban történt így, a maihoz hasonló ünneppi rendezvények, a hétköznapok együttműködései tovább éltetik ezt a hagyományt.
Thurzó Sándor József magas művészi színvonalú előadása zárta a kiállításmegnyitót, melyet élőben közvetítettünk a közösségi médiában, így az eseménynek a külhoni magyarok is részesei lehettek.
Délután partnetrintézményünk, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár előadóterme adott otthont ünnepi műsorunknak. Az eseményen Firtos Edit nagyváradi színművész értő tolmácsolásban a Himnuszt szavalta, majd Ozsvát Sándor művelődéstörténész foglalta össze Kölcsey életpályáját. Előadásának írott változatát ITT olvashatják.
Az est fénypontját Thurzó Zoltán magyar zeneszerzők műveiből összeállított, katartikus előadású, 50 perces koncertje jelentette. A koncert befejezésének felemelő pillanata volt , amint a zongorajátékba kapcsolódva, a résztvevők felállva énekelték a Himnuszt.
Mindkét rendezvény végén a vendégek Erdei Mátyás, hegyközszentmiklósi boraival koccintottak a magyar kultúra jövőjére.
Tóth István fotókiállítása egy hónapig látogatható a debreceni Partium Házban, ezt követően a Református Kollégium fogadja majd.
