Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vérbe fojtásának és a 13 aradi vértanú kivégzésének gyásznapjára emlékezve mutatta be a Partium Ház október 4-én Fleisz János nagyváradi történész Nagysándor József tábornok, „A magyar függetlenségi gondolat egyik legkövetkezetesebb híve” című, frissen megjelent könyvét.

Az 13 aradi vértanú egyike, Nagysándor József honvédtábornok, 1804-ben, Nagyváradon született, 1849. augusztus 2-án Debrecenben vívta legnagyobb csatáját az orosz túlerővel szemben. Míg Nagyváradon egyetlen emléktábla őrzi nevét, Debrecenben, a Hortobágyi úton emlékhalom és emlékoszlop jelöli az egykori csatateret, a Péterfia utcában emléktábla, városrész, katonai alakulat, oskola őrzi emlékét, a váradi magyarság és a cívisváros pedig évről-évre méltó módon megemlékezik a mártírhalált halt hős honvédtábornokról.

“Ezért nagy megtiszteltetést jelent a Partium Ház számára, hogy a megemlékezések sorában itt Debrecenben, elsőként mutathatja be Fleisz János nagyváradi történész, Nagysándor József tábornok életét és tevékenységét, a szabadságharcban betöltött szerepét, emberi magatartását, vértanú halálának körülményeit, hamvainak utóéletét, emlékezetét és kultuszát feltáró, frissen megjelent, hiányt pótló könyvét” – hangzott el a könyvbemutatón, melynek házigazdája ezúttal Vranyecz Artúr színművész volt.

„Örülök, hogy itt Debrecenben kerül sor a kötet első bemutatójára. A városban is otthon érzem magam, de a Partium Ház az a hely, amely méltó arra, hogy egy ilyen könyvet bemutassunk. Nagysándor József három városhoz kötődik kiemelten, Nagyváradon született, a debreceni ütközet volt a legnagyobb, amelyben részt vett, és Aradon végezték ki.” – fogalmazott a közönséget üdvözölve a jelenlévő szerző, dr. habil. Fleisz János történész.

310294315 1710979355969573 7095040713930187893 n

A könyvbemutató alaphangulatát ezúttal a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnáziumból érkezett diákok, és kísérőtanáruk, Versánszky Ildikó adta meg.

A kötetet Dr. Lakner Lajos irodalomtörténész, a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese mutatta be. Mint bevezetőjében elmondta, kevés olyan esemény van a magyar történelemben, amely ennyire kultusz- és nemzeti identitás-képző, mint az aradi vértanúk kivégzése, ugyanakkor egy olyan téma, amelyről szakmai és társadalmi konszenzus van. A kötetről szólva úgy vélte, egyszerre szeretné bemutatni Nagysándor életét, tevékenységét, 1948-49-es forradalom és szabadságharcban betöltött katonai és közéleti szerepét, a vértanúhalálának körülményeit, az utóéletét és a kultuszát, ráadásul 228 dokumentumközlés található a kötet végén. “A szerző maga vall arról, hogy a források gyakran hiányosak, viszont az adott kor ismeretével képes arra, hogy mindazokra a kérdésekre, amelyekre forráshiány miatt nem tudnánk válaszolni, mégis megszülessenek a válaszok, és képes felrajzolni azt a pályát, amit szeretett volna. A könyv olvasmányos, egyszerre van benne mindaz a politikatörténetileg, katonatörténetileg fontos esemény, amelynek Nagysándor életében szerepelnie kell, ugyanakkor mint hétköznapi emberről is képet tudunk róla rajzolni: a betegségéről, a szerelmi életéről, a Görgeyvel való furcsa, személyes viszonyáról. Tehát a könyv által egyszerre kapunk egy kortörténeti képet, és tudunk belepillantani egy ember mindennapi életébe. Még egy fontos erénye a kötetnek, hogy a szerző elkerülte, hogy a kultuszt építse, vagy rombolja. Tehát egyik útra sem tévedt, pedig megtörténehetett volna, hiszen ő maga írja a kötetben, hogy a korábbi szakirodalom tele van olyan igazolhatatlan legendákkal, amelyek könyvről könyvre vándorolnak. Úgy vélem, a szerzőnek nagyon fontos volt, hogy mérlegeljen, és megpróbáljon ezeknek az adatoknak a hitelessége után menni. Ehhez valóban nagy kutatómunkát kellett végeznie” – mondta a kötetről Lakner Lajos.

A beszélgetés során a szerző vallott a kötet alapjául szolgáló dokumentumok begyűjtésének és a szerkesztés folyamatának nehézségeiről is, illetve arról is, hogy miben különbözik ez a kötet attól, melyet 2004-ben, Nagysándor József születésének 200. évfordulójára jelentetett meg. Mint azt Fleisz János elmondta, az akkori kötet Nagysándor József kultuszára fókuszált inkább, megjelentek benne visszaemlékezések, a mostani könyv viszont hadtörténeti problémákat is felvet, jelentősen kiegészült a dokumentációs gyűjtemény, illetve megjelennek benne Nagyszándor József családi viszonyai, amelyeket húsz évvel ezelőtt még nehezen lehetett feldolgozni.  Így kiegészíti egymást a két kötet.

A szerző a kutatási területeivel és könyvei témaválasztásával kapcsolatosan arról is vallott, hogy pályája során, kisebbségi történészként azokhoz a témákhoz kellett nyúlnia, amiről tudta, hogy nagyon fontos a partiumi, erdélyi magyarok szempontjából. De mint mondta, jelen kötet esetében is a kitekintés európai szintű, hiszen a szabadságért való áldozat nem csak a magyarságért történt, hanem az egész európai, és világszabadságért.

Ossza meg ezt!

Ossza meg ezt!

Ossza meg ezt a barátaival!