Debreceni érdeklődők ismerkedtek Nagyvárad magyar történelmi és kulturális örökségével a Partium Ház által szervezett kiránduláson.
A Pullman Travel utazási iroda kényelmes turistabuszának minden ülőhelye megtelt, az alig több mint egyórás úton a Partium Ház vezetője rövid áttekintés nyújtott Nagyvárad múltjáról, jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetéről. Elmondta, hogy a kirándulás programját úgy alakították, hogy a nagyváradi magyar történelmi és kulturális örökség legjellemzőbb helyszíneinek megismerésével a résztvevők részletes betekintést nyerjenek a város magyar múltjába.
A kirándulás a Kárpát-medence legnagyobb barokk komplexumának bejárásával kezdődött, ahol a látnivalót a Barokk palota, a püspöki palota kertje, a római katolikus bazilika, a Szent László-szobor, a Kanonok-sor, majd a Püspöki palotában berendezett egyházművészeti gyűjtemény jelentette. Lakatos Attila rendkívül sok információt tartalmazó, ugyanakkor könnyed, szellemes stílusú vezetésével járta be a csoport a városalapító Szent László emlékezetének szentelt termet, a palotakiállító teret, majd a püspökség történelmi eseményeihez kapcsolódó termeit, a képtárat, az egyházi ereklyék kincsestárát.
A kirándulás első állomásán a résztvevők megtudták, hogy a nagyváradi római katolikus püspöki palota tervezője, Franz Anton Hillebrandt, korának egyik legnevesebb építésze volt. A műemlékként számon tartott palota tulajdonjogát nyolc év pereskedés után, 2004-ben kapta vissza az egyház, ám további 15 évet kellett várnia, míg ténylegesen birtokba vehette az épületet. A püspökség a magyar állam támogatásával újította fel.
A Kanonok-sor épületegyüttesét 10 egymáshoz épített, ennek ellenére egymástól független épület alkotja. Az 1750 és 1875 között épített tíz kanonoki lakás, bár a barokk túlzó ornamentikáját teljes mértékben nélkülözi, összhatásában mégis egyike a város legszebb barokk épületeinek. A huszonéves Ady Endre a Nagyváradi Friss Újságban 1901-ben, igen éles hangvételű írásban bírálta a Kanonok-sor lakóit, Egy kis séta címmel.
Nagyvárad barokk székesegyházát Forgách Pál püspök kezdte el építtetni 1752-ben. A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt székesegyház végül 1780-ra készült el. A korabeli Európa egyik legnagyobb barokk orgonája is Nagyváradra került Mária Terézia adományaként. Nagyvárad székesegyháza, a történelmi Magyarország területén valaha emelt legnagyobb méretű barokk egyházi épület ma a város leglátogatottabb turisztikai nevezetessége.
A püspöki palota kertje a palota északi és a székesegyház nyugati oldalhomlokzatánál a park felújítása során megmaradt a kezdetektől létező parkszerű tájképi kert, benne ívelt allékkal és padokkal. A templom ezen oldalán kapott helyet 2020-ban a bibliai kert, amely a kolostorkertek puritán egyszerűségét idézi szimmetrikusan elhelyezkedő, tagolt ágyásaival és körágyásaival. A kert helyreállításában Tancréde Jules Baudet francia tájkertész és Kleszken Tímea kertészmérnök segítették a tervezőket.
Szent László váradi jelenléte a középkor folyamán Európa élvonalába emelte a várost, amely még a király szentté avatása előtt zarándokhely lett. Az egész alakos Szent László-szobrot, amely jelenleg a római katolikus székesegyház előtt áll, eredetileg a nagyváradi főtéren helyezték el Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezésére, és 1893. szeptember 10-én avatták fel, aztán 1923-ban eltávolították, azóta áll a barokk palota kertjében, a székesegyház főbejárata előtt.
Nagyvárad Főutcáján, a szecessziós paloták között folytatódott a séta a Pénzügyi palotától a Bémer téren át, a Szent László térig. A szecessziós stílusú Várad a múlt század tízes éveiben Budapest, Pozsony és Zágráb után Magyarország negyedik legdinamikusabban fejlődő városa volt. Ebben az időben születtek meg a modern bérház- és palotasorok, a szecessziós építészet gyöngyszemeit olyan neves építészek tervezték, mint Komor Marcell, Jakab Dezső, Mende Valér, ifj. Rimanóczy Kálmán, vagy a Vágó-fivérek. Nem csoda hát, hogy a Réseau Art Nouveau Network Nagyváradot Európa 23 legszebb szecessziós városa közé választotta. Farkas László helytörténeti író mutatta be a Stern-, Apolló-, Rimanóczy-, Moskovits Miksa-, ifj. Rimanóczy-palotákat.
A kirándulók egy kis kitérővel útba ejtették az Ady Endre Múzeumot, az Igazságügyi palotát, a régi vármegyeházát. Várad mindig élen járt a költőóriás örökségének ápolásában. 1942-ben a város közpénzből vásárolta meg Rozsnyay Kálmántól a híres Ady-gyűjteményt, emlékmúzeum alapításának céljából. Az Ady Endre Emlékmúzeum végül 1955. május 26-án került felavatásra az egykori Mülleráj épületében. Az épületet 2019-ben felújították, a költő halálának 101. évfordulóján, 2020-ban pedig ismét megnyitották a kívül-belül teljesen felújított Müllerájt.
Nem maradhatott el a fotózkodás a Holnaposok szoborcsoportjánál. A Holnaposok irodalmi tömörülése 1908-ban alakult Nagyváradon azzal a céllal, hogy a tespedő magyar lírát modern eszmékkel felfrissítsék. Az emlékmúzeumban látható egy festmény, amely négy Holnapost ábrázol egy kávézóasztal mellett. Innen eredt a szoborcsoport megalkotásának ötlete. A kis asztalkát négyen veszik körbe: Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, és Emőd Tamás. A műalkotás üresen hagyott székére bárki leülhet.
Következett a Bémer-tér a Szigligeti Színházzal, a Sztarill-, Pannónia-, Poynar-, Adorján- palotákkal. A teret a színház épülete dominálja. A Szigligeti Színháznak otthont adó épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült, s a város emblematikus épületei közé tartozik. Meghatározó eleme lett a 20. század legelején kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer-térnek, mely mai képét a földszintes házak lebontása után sorra épített eklektikus és szecessziós paloták befejezésével nyerte el. Az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották.
Majd a Szent László térre érve a Városháza, Fekete Sas palota, Szent László-templom, Görög katolikus püspöki rezidencia, Holdas templom, Ullmann-, Fuschl-, Roth-, Deutch-, Fekete Sas-, Moskovits Adolf-palota megtekintése következett.
A Szent László tér éke a szecessziós stílusban épített Fekete Sas palota, melynek passzázsai három utcára nyílnak. A tér azonban még számos épített szépséget rejt, négyszög alakzatán körben emelkednek az épületek: a Városháza, a görög-katolikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház, a Szent László templom és plébánia. A főteret 2016-ban újították fel. A városháza felújítását 2021-ben fejezték be, az épület homlokzatára visszakerült a turulmadár is.
A kimerítő séta után a székely konyha remekeit ízlelte meg a csoport, a Csíki Söröző és étteremben a háromfogásos menüben szerepelt a tárkonyos pityókaleves füstölt hússal, az erdélyi miccs és az áfonyás túrógombóc is.
A kiadós ebéd után a Nagyváradi vár bejárása következett. Először a Fotográfiai Múzeumot annak alapítója, Tóth István nagyváradi fotóművész mutatta be. Külön kitért Várad első fotográfusára, a debreceni kötődésű Mezei Lajosra, akinek egyik ükunokája a kiránduló csoport tagja volt.
Ezt követően a vár régészeti feltárását vezető Mihálka Nándor történész vette át a csoport vezetését, és mutatta be a fejedelmi palota korabeli freskókat is megjelenítő rekonstruált termeit, majd Szent László és Luxemburgi Zsigmond márványtáblával jelölt temetkezési helyénél mutatta be a vár történetét.
Mint elmondta, több mint 900 éves múltra tekint vissza a nagyváradi vár, állt magyar, oszmán, Habsburg-uralom alatt is a történelem során, többször átépítették, újjáépítették és funkciója is sokat változott az évszázadok alatt. A kommunizmus idején az államhatalmi szervek használták, és az 1990-es évek közepén kapta vissza a város. Európai uniós finanszírozásból a felújítása 2010-ben kezdődött el, és ma is tart. A belső várban múzeumot alakítottak ki.
Az elmúlt években végzett régészeti feltárások során számtalan lenyűgöző építészeti kőtöredék került elő. Ezekből jött létre a lapidárium. A kiállított kőfaragványokon keresztül betekintést nyerhetnek a látogatók a váradi vár építkezési fázisaiba. A kiállításban megtekinthetők boltozati tartóoszlopok, ajtó- és ablakkeret töredékek, sírkövek. Eredeti helyén látható a gótikus székesegyház nyugati bejárata, valamint a Kisebbik Szűz-Mária templom romjai.
A Szent László-kultusz miatt a koronás fők előszeretettel temetkeztek Váradra. Biztosan négy magyar királynak volt itt a nyughelye: az alapító Szent László királyé, Luxemburgi Zsigmondé és feleségéé, Mária királynőé és I. Károly Róbert király feleségéé, Beatrix királynéé. A nagyváradi vár fejedelmi palotája udvarának leglátványosabb eleme az egykor a várban állt székesegyházban eltemetett két magyar király síremléke.
A kirándulás az egykori Golgota-dombon kialakított pihenőnél fejeződött be, ahonnan megtekinthető Nagyvárad teljes panorámája.
