Benedek Árpád, a nagyváradi Csillagocska Református Zeneóvoda zenepedagógusa március 26-án a Partium Házban tartott előadásának bevezetőjében elmondta, hogy a Szeghalmy Bálint tervei alapján népi szecessziós építészeti stílusban 1956-ban felépült Nagyvárad-Réti Református Templomban néhány napja, a virágvasárnapi istentisztelet keretében ünnepelték Dr. Pálfi József lelkipásztor meghívásának, megválasztásának és beiktatásának huszonöt éves évfordulóját. Dr. Pálfi József, aki nem mellesleg a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora, elnöke az egyházközség által létrehozott Csillagocska Alapítványnak is. Az Alapítvány a templom mellett zeneóvodát működtet, a templom alagsora pedig a néptánc- és népzeneoktatásnak ad helyet: tevékenységükben így kapcsolódik össze a hit, az oktatás és a népi kultúra.
A 2002 óta működő Csillagocska Református Zeneóvodában a zenei anyanyelv és mozgáskultúra tanítása a népi gyermekjátékok megismertetésével kezdődött, majd ehhez természetes módon kapcsolódott a bihari, partiumi néphagyomány, népművészet kutatása is. Így vetődtek el tíz évvel ezelőtt a Fekete-Körös felső folyásának vidékére, Köröstárkányba, egy zárványmagyar településre, ahol egyedi szokások maradtak fent napjainkig. A köröstárkányi faluközösség, táncuk és viseletük mellett, egy különleges kézműves technikát is megőrzött az utókor számára: a pulitéros tojásfestést.
Fotó: Báthory Zoltán
Köröstárkányban ma már csak hárman művelik a hagyományos tojásfestést, a Sebestyén Mária és Szatmári Erzsébet testvérpár és Gyulai Erzsébet. A szájhagyomány szerint, ez a technika az 1800-as évek elejéig visszavezethető. Az elnevezés tulajdonképpen a politúrt takarja, de a tárkányi hanglejtés módosította a kiejtést. A politúr egy bútorfényezési és felületkezelési megoldás, amelyet napjaikban már alig használnak. A politúr a sellak (egy állati eredetű gyanta) szeszes oldata. A találékony tárkányiak ezt az oldatot használták fel a bútorfesték stabilizálására.
Fotó: Báthory Zoltán
A felhasznált színek élénkek: vérpiros, sárga, ibolya, zöld. A motívumok négy kategóriába sorolhatók: az ibolyamintás, a tulipános, tölgyfaleveles és a szivárványos. A festési technika is egyedi, nem ecsetet, hanem harisnya darabba helyezett nedvszívó anyagot használnak. Ezeket mártják a festékbe, és gyors, kacskaringós mozdulatokkal festik meg a tojásokat.
Fotó: Báthory Zoltán
Benedek Árpád zenepedagógus és néprajzkutató a pulitéros tojásfestés mellett ismertette a bihari fehérvasárnapi komatálazás szokását is, valamint ízelítőt adott az ünnepkörhöz kapcsolódó népi énekekből is.
Az előadás végén a résztvevők köröstárkányi pulitéros festett tojást kaptak ajándékba!
