A Kárpát-medencei Magyar Könyvesház januárban PATAKI JÁNOS: PARTIUM, ERDÉLY KAPUJA, valamint FELVIDÉK, A CSODÁK FÖLDJE címmel, a Magyar Házak kiadásában megjelent, művészfotókkal gazdagon illusztrált útikönyveit mutatja be.

Program:
Dr. Fleisz János, történész, egyetemi tanár rövid eladása Felvidék és Partium elmúlt száz évéről,
Pataki János bemutatja a két könyv születésének történetét,
Bárdosi Ildikó (ének) – Molnár Miklós (hegedű) páros partiumi és felvidéki dalokat ad elő
Heit Lóránd borkészítő érmelléki borokat kóstoltat
A könyveket a szerző a helyszínen dedikálja.
****************************************************************************
PATAKI JÁNOS: PARTIUM, ERDÉLY KAPUJA
A szerző ajánlójából: „Könyvem segítségével végigjárhatják Szatmár irodalmi emlékhelyekben gazdag vidékét. Barangolhatnak Érmellék titokzatos világában, felfedezhetik a hepe-hupás Szilágyságot. Vadregényes hegyek ölelésében túrázhatnak a Királyerdő-, a Bihar-, a Béli- és az Erdélyi-szigethegység káprázatos természeti látnivalói között. (…) Könyvem arra buzdít mindenkit, hogy látogasson el erre a fantasztikus vidékre, hiszen azon kívül, hogy élményekkel gazdagodunk, erőt, támaszt nyújthatunk az itt élő, s egyre fogyó véreinknek a küzdelmükhöz. Remélem, hogy könyvem a Partimban élő magyarságot is felrázza egy kicsit, és biztat, hogy nem kell önként feladni az identitásukat – ahogy ezt ma egyre többen teszik -, mert a szülőföldjükön csak magyarként élhetnek igazán teljes életet. (…)
A könyvet azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik erőt és hitet szeretnének meríteni ebből az ősi vidékből, hiszen nem akármilyen hely ez a Partium! Olyan óriások születtek itt, mint Ady Endre, Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc, Arany János, Kaffka Margit, Jávor Pál és még sokan mások. Úgy érkezzenek erre a tájra, mintha haza jönnének.

PATAKI JÁNOS: FELVIDÉK, A CSODÁK FÖLDJE
A kötet, a szerző több mint 2000 csodás fotója segítségével kalauzolja végig az olvasót Felvidék ismert és kevésbé ismert városain, nevezetességein át az egészen elrejtett természeti kincsek, kulturális örökségek felkutatásáig. Így egy kötetben még senki sem mutatta be a Felvidéket a maga teljességében. Mesés túraútvonalak százai hívogatják az ide látogatókat szurdokokkal, vízeséssekkel, hegyóriásokkal, lélegzetelállító természeti képződményekkel… De azok sem csalódnak, akik inkább az épített környezet értékeire kíváncsiak, hiszen a történelmi várak, templomok, utcácskák páratlan élményt nyújtanak. Számtalan látványosság UNESCO világörökségi védelem alatt áll. Mindezek részletes leírása gondos útmutatással, hasznos tippekkel együtt megtalálható Pataki János kedves, közvetlen hangvételű útikönyvében, helyi legendákkal, érdekességekkel fűszerezve.
E hiánypótló, pazar útikönyvet olvasva joggal támadhat olyan érzésünk: eddig miért is nem látogattunk el e karnyújtásnyira lévő, mégis olyan sok titkot, csodát rejtő Felvidékre? Az ember legszívesebben fogná a hátizsákját, és már holnap útra kelne! A könyv az utazás megtervezéséhez, a felkészüléshez is nélkülözhetetlen, de a barangolás későbbi felidézéséhez is remek segítség lehet.
Dr. FLEISZ JÁNOS történész, egyetemi tanár
Középiskoláit Nagyváradon végezte, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett oklevelet (1979). Kandidátusi, illetve doktori disszertációját (PhD) 1995-ben védte meg Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián.
1999-ben Bukarestben megkapta a történettudományok doktora címet. 2001-ben a Pécsi Tudományegyetemen habilitált, ahol 2008. január 1-jétől megkapta az egyetemi magántanári címet. 1982-től Nagyváradon tanított, 1988-tól megszakításokkal a Mihai Eminescu Országos Kollégiumban. Egyidejűleg 1994-től 1999-ig a Sulyok István Református Főiskolán is tanított, utóbb a Tanítóképző szakon. 1995-1997 között a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium igazgatója. 1999-2012 között a Partiumi Keresztény Egyetemen tanított, mint társult egyetemi docens. 2004-től a Nagyváradi Állami Egyetem Társadalomtudományi Tanszékén tanít, mint egyetemi magántanár. 1993 és 2004 között öt alkalommal vendégtanárként tanított Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a doktori iskolában is közreműködött. Bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fleisz_J%C3%A1nos

BÁRDOSI ILDIKÓ & MOLNÁR MIKLÓS előadása
Bárdosi Ildikó a Küküllő-menti táj szülötte. Első szólólemeze 2000-ben jelent meg a Téka együttessel együttműködve, azóta már a sokadiknál tart. Műsoraiban elsősorban szülőföldje környékén gyűjtött népdalokat kötötte csokorba és énekelte el a kortársaknak, illetve az utókornak. Bárdosi Ildikó Dicsőszentmártonban született. Ez a 20. század utolsó harmadára román többségűvé vált kisváros is tudott útravalót adni neki, amely környezetből Ildikó énekesi ambíciókkal szeretett volna kibontakozni. Elsősorban a család és a közeli barátok voltak számára az erős ösztönzés. A székelyudvarhelyi Tanítóképzőben végzett, majd egy évig Vámosgálfalván tanított. A rendszerváltás után a Nyíregyházi Főiskolán elvégezte a magyar és ének-zene szakot. Közben családot alapított, Északkelet-Magyarországon maradt, ahol oktatással és a népzene elmélyült művelésével bontakoztatta ki tehetségét. 1995-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet.
Molnár Miklóst, akit a híres Ökrös Együttes prímásaként ismerhet a nagyközönség, nem csak szakmai partnerként fogadta maga mellé, hanem házastársakként, új családot alapítva, kislányuk Rózsa születése után számos közös produkcióban, koncerten, rendezvényen és önálló kiadványon is együttműködnek.

HEIT LÓRÁND borbemutatója
Heit Lóránd, az érmelléki Bihardiószegen született, a debreceni egyetem néprajz szakán végzett, majd doktorált. Létavértesi születésű feleségével Bihardiószegen, Debrecen egykori szőlőskertjében szőlőt termesztenek, a Heit Pince borait készítik, és falusi vendéglátással foglalkoznak. Létavértesen tormát termesztenek, amit saját kisüzemükben dolgoznak fel, és Heit Torma néven forgalmaznak. A Heit Családi Birtok egyesítette a határ két oldalán lévő Bihardiószeget és Létavértest. Etnográfusi végzettségéhez a népzenén keresztül kötődik, prímásként vezeti a Heit Lóri és zenekara néven egyre ismertebb együttesét. Heit Lóránd mozgalmat indított az érmelléken őshonos bakator szőlőfajta visszahonosítására, a Bakator Szövetség elnöke, és számos más közösségi ügy kezdeményezője, támogatója, az Érmellék talán legismertebb elkötelezett hagyományőrzője és értékteremtője.