Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.


Állítsuk meg az időt – Egy kötet arról, hogy milyen a szomszéd város
Milyen a szomszéd fűje? És a kertje? És a nője? És ha buszra száll, vagy megáll a színház előtt, vagy a postára indul, mi jár a fejében? Milyen a szomszéd város, a másik országban, ami egyébként itt van, szinte egy ugrásnyira innen, Nagyváradtól? Milyen hely az a Debrecen, ha nem abból indulunk ki, hogy ott a kéttornyú Nagytemplom, a híres kollégium vagy a Nagyerdő a magas és terebélyes lombú fáival?
Heller Zsolt és Szénási Miklós egyszer már nekifutott, hogy megmutassa a világnak kedves városukat, ahol élnek, ahol otthon vannak. Tették ezt nem a szokásos módon, nem az ismert Debrecen-képet megidézve, hanem újszerűen, egészen személyes módon. Az Erre jöttünk című könyvben – melyet a 2021-es Szent László Napokon mutattak be a váradi olvasóknak – versekben mesélnek Debrecenről, az újabb közös munkájukban, az Állítsuk meg az időt című kötetben pedig prózában.
A folkesztétaként is ismert esszéista és lírikus Heller Zsolt, valamint a Dehir főszerkesztője (aki egyben színházi szerző is, és több mint tíz kötetet jegyez), Szénási Miklós személyes hangú novellákkal, tárcákkal teli, immár második közös munkájában is az életükben központi helyet elfoglaló várost idézik meg. Egyszerű, hétköznapi és mégis fontos történeteik bárki számára lehetnek ismerősek. Kalandozásaik a belvárosban és a Nagyerdőn, a zsidónegyedben és a lakótelepeken, utazás a városból el és vissza, a családi hagyomány, az útkeresés nehézségei vagy éppen a szerelem sajátos és mindent elsöprő érzései mind feltűnnek e könyvben.
A kötet borítóját az előzőhöz hasonlóan Szénási Bence Györk készítette, a kötetterv Török József munkája, a szerzők pedig az erdélyi születésű, ám ma már (szintén) cívisvárosi Láng Eszter személyében találtak társra debreceni „utazásukhoz”. A sokoldalú irodalmár, szerkesztő és képzőművész ezúttal néhány grafikájával színesítette a kötetet.