Bor, Bihar, Debrecen – fejezetek a régió szőlészete, borászata történetéből címmel szervezett konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és a Partium Ház. A tanácskozás résztvevői Debrecen és az Érmelléki borvidék kapcsolatáról, történelmi jelentőségéről hallhattak előadásokat.
Az eseményen Stanik István, a Magyar Házak szakmai igazgatója köszöntötte a vendégeket. Mint elmondta, a Magyar Házak tevékenysége szorosan kapcsolódik a konferencia témájához, hiszen három évvel ezelőtt indítottuk el Kárpátok Bora programunkat, melynek célja a külhoni értékek bekapcsolása az összmagyar étékrendbe.
A konferenciát Puskás István, Debrecen alpolgármestere nyitotta meg. „Egyetemi emberként, egykori kutatóként nagyon fontosnak tartom, hogy a múlt felé forduljon, s tisztázza, tudatosítsa a gyökereit az a közösség, amelyik a jelenét és a jövőjét építi” – hangsúlyozta Puskás István.
A Hajdú Bihar Megyei Levéltár nevében felszólaló Szálkai Tamás főlevéltáros arról beszélt, hogy a nagyváradi Bihar Megyei levéltár őrzi az érmelléki borkultúra dokumentumait, például a székelyhídi és a diószegi uradalmak okiratait.
– Az elmúlt években törekedtünk arra, hogy különböző pályázatok segítségével feltárjuk a kint található levéltári anyagot és lehetőség szerint virtuálisan egyesítsük a Debrecenben található Bihar megyei irattöredékekkel – mutatott rá Szálkai Tamás, aki azt is elmondta, hogy az elmúlt években különféle együttműködési megállapodásokat kötöttek a Partiumi Keresztény Egyetemmel, a Partiumi Honismereti Egyesülettel, valamint a Partium Házzal is, amelynek a tevékenységében jelentős szerepet játszik a Kárpát-medencei borkultúra népszerűsítése.
Az esemény résztvevői megtekinthették a Köleséri család három nemesi levelének digitális másolatát, ami fontos helytörténeti értékkel bír. Ezt a Román Nemzeti Levéltár Brassó Megyei Levéltára bocsájtotta a szervezők rendelkezésére.
Előadásában Vajda Mária néprajzkutató egyebek mellett azt is felidézte, hogy a nagymértékű borfogyasztás elterjedt volt a főúri körökben, ugyanakkor a magyar családi és társadalmi életben is nagy szerepet játszott a bor. Keresztelő, lakodalom, adásvételi áldomás stb. elképzelhetetlen volt néhány korty bor szertartásos elfogyasztása nélkül. A hiedelem szerint vízzel azért se lehetett koccintani, mert attól eső lett. A debreceni polgárok körében is rangot, tekintélyt jelentett, ha szőlőjük volt például Érmelléken, a szüret pedig akkora esemény volt, hogy olyankor iskolába se kellett menniük a gyerekeknek. Sőt, még a pestisjárvány idején is szüreteltek, s a bort a fertőzés ellen is javallották.
Papp József helytörténet-kutató a fentieket azzal is kiegészítette, hogy Debrecen gazdaságában nagy szerepe volt a bor árusításának, s a különféle területeken előállított borokat különböző cégérekkel kellett jelölni. Egy 1476-os tiszttartói ítélet már kimondta, hogy Debrecen városát borkimérési jog illeti. A borral kapcsolatos kérdések olyan fontosak voltak, hogy a város önálló borbírákat alkalmazott, szám szerint négyet. 1838–39-ben 118 polgári bormérés és hat városi csapszék működött a városban. A polgári szabad bormérés 1888. december 31-én szűnt meg, utána állami privilégium lett ez a tevékenység.
Dr. Szabó József, bihardiószegi helytörténész a bihardiószegi vincellériskola történetéről tartott előadást, a jelen lévők ugyanakkor megismerhették az Adatok a bihari Érmellék szőlészeti és borászati történetéhez című kiadványt is. A könyv a Partium Kiadó gondozásában jelent meg, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával.
Az esemény zárásaként Szabó Dániel, a Kárpátia Borház üzletvezetője mutatta be a Partium Házban most megnyíló, a történelmi Magyarország borvidékeinek teljes választékát felvonultató Kárpátia Borházat. Végül érmelléki borokat is kóstolhattak a résztvevők.
