A magyar kultúra napján, nagy érdeklődés mellett nyitottuk meg – a debreceni önkormányzattal és Kölcsey központban működő Bényi galériával együttműködésben szervezett – „A Himnusz nyomában – 200 év lenyomata Kölcsey szülőföldjén” című fotókiállításunkat. A Bényi Galéria hatalmas portáljaiban elhelyezett pannókon, Tóth István, nagyváradi fotóművész Sződemeter, Szatmárcseke, Debrecen, Nagykároly, Álmosd, Kölcsey életpályájához kötődő helyszínein készült, 40 fotográfiáját mutattuk be.

A kiállított anyagról a Magyar Hírlapban megjelent méltatás megállapítja: „a Debreceni Partium Ház szervezésében megvalósuló új fotótárlat rendhagyó portrét kínál A Himnusz nyomában – 200 év lenyomata Kölcsey szülőföldjén címmel. A 200 éves születésnaptól kezdve a Kölcsey Központ utcafronti üvegportáljai mögött látható Tóth István nagyváradi fotóművész negyven fekete-fehér felvétele. Ezt a szülőföldet öt helyszín jelképezi: Kölcsey születésének helye, Sződemeter; az egyik lakhelye, Álmosd; a szellemi érlelődés helyszíne, Debrecen; a másik lakóhely, egyúttal a Himnusz születésének és Kölcsey halálának helye, Szatmárcseke; valamint közéleti szerepvállalásának a pozsonyi diéta előtti, közbeni, illetve utáni helyszíne, Nagykároly. (…) Lehet bár a kép „halott pillanat”, ami felidézi az egykor élőt, (…) ám Tóth István „lenyomatai” nem a halott múltat, személyt és művet keresik, hanem az élő örökséget. Az élő Himnuszt. Ma is eleven emlékeket (épületeket, enteriőröket, tárgyakat és dokumentumokat, emlékjeleket, emlékhelyeket, benyomásokat, atmoszférát, tükröződéseket, fényeket, életnyomokat és embereket), a bennük is jelen lévő örökséget, az identitásban tükröződő szellemiséget, a szellemiségben gyökerező identitást. Valamint ösztönzéseket. Amikor a kiállítás képei mellé a fotók helyszíneit követjük vissza Kölcsey Ferenc műveiből – verseiből, levelezéséből, retorikai, prózai és kritikai munkáiból –, egy jellemző hiányra figyelhetünk föl. Hogy irodalmi tanulmányaink során csak ritkán kötjük össze az életút konkrét (s ha úgy tetszik: földrajzi) állomásait – persze a csekei Himnusz kivételével – a művek lehetséges értelmezéseivel és üzeneteivel. A tablókon az arra utaló adatokból is vannak példák, hogy hol mit írt, mit érzett, mit gondolt – önmagáról vagy a jellemről és a hazaszeretetről.”

A megnyitón Mészáros Réka, a debreceni önkormányzat Főnix Rendezvényszervező cégének igazgatója, Szalai Andrea, a Bényi Galéria vezetője és Stanik István, a Partium Ház vezetője köszöntötte az esemény szépszámú közönségét, akik között Tőkés László is ott volt családjával együtt. A kiállítás anyagát Vitéz Ferenc művészeti szakíró méltatta.

Aperture: 2
Camera: SM-S901B
Iso: 50
Orientation: 1
« A 5 »
Ossza meg ezt!

Ossza meg ezt!

Ossza meg ezt a barátaival!